A gerjedelemnek fokozatai vannak. A nap kezdeti szakaszában például enyhe, de nyomatékos. Kezdődik a göndörhajún ugrálással, aki még félig alszik természetesen. Azaz aludt kedvesen, egészen az első Manó-vetődésig. Az oldalbordájába beleállt Gombszemű lábakkal viszont kezdetét veszi a good morning-show, Radarfülű módra. Utána jön a kanapé kontra szőnyegkaparás (csak tiltott cselekedet legyen, arra kikel a párizsit dugdosó tutira), majd a függönyön lógás, vagy inkább függöny letépés, kinek mi tetszik jobban. A gabonaevő pedig lassan kibóklászik a konyhába, beletörődve a reggel elkerülhetetlen momentumába, az ágy elhagyásába. S ahogy az idő halad, a kávévíz vígan fő, az Antennafarkú meg még vidámabban lesi, hogy mikor dobja már el a magassarkús azt a párna alól stikában ellopott, azóta ezerszer megcsócsált, félig elfogyasztott, egérszagú, narancssárga füldugót, mert Ő tűkön ül, hogy szaladhasson érte. És végre megtörténik a csoda. A nő lendít egyet a mócsingon, a kis Predátor szélsebesen rohan, ugrik, lecsap, megint rohan, majd szájában a zsákmánnyal a rövidszoknyás lábainál terem (mindezen műveleteket úgy két másodperc alatt teszi meg), dörgölődzik egyet, és várja az ismétlést. A kétlábú közben éppen nyúlt a bögréért, hogy bemutassa egymásnak a forró vizet és a kávét, és meglepve bámul le a Válogatósra, hogy most akkor mi van. Na jó, még egyszer lehajol, újra lendít, vízért nyúl, és Manó már dörgölődzik is. Az ötödik körnél kezdi unni (a Kisasszonnyal ellentétben, Ő egyre jobban élvezi), és azon morfondírozik, hogy inkább lemegy a Mekibe kávézni, de aztán beáll a gyanús szünet és végre kortyolható az élénkítő ital. Hamar kiderül, mi okozta a dobd el visszahozom játék végét: a célbigyó eltűnt a fotel alatt, és a Spurizós ott gubbaszt mellette és várja, hogy mikor jön elő. Viszont a füldugók nem szoktak mászkálni - legalábbis a nő eddigi
megfigyelése szerint -, ezért Rosszcsontpeti öt perc múlva ismét játékra éhesen dörgölődzik néhányat. Ezt megelőzendő, a göndörhajú gyorsan beoson a fürdőszobába, ahol Manópeti muslicát vadászik, hála a csatornarendszernek és a vizes közegnek.
A nap előre haladtával a durvább játékokra is sort kerít Hurvinyek, csak hogy az őrült szaladgálást és a birkózást említsem – utóbbit bőrkesztyűben tanácsos végezni, ha nem akar az ember vérben tocsogni.
Vannak magányos játékok is, úgy mint hűtő-mágnesek eldugdosása felderíthetetlen helyekre, tapéta lekaparása a legláthatóbb falrészeken, vagy a bosszúból lepisilem a falat nevű illatosnak egyáltalán nem nevezhető agyrém.
Estére aztán viszonylag lehiggad a Kisasszony, akkorra már beéri a szimpla fogócskával, vagy a bármi legyen az, csak egy picit hasonlítson egy egér farkához című felvonással, és lassan elkövetkezik a tente. Ami éppen addig tart, amíg a holtfáradt kétlábú bebújik a paplan alá, hogy az igazak álmát aludja. Akkor aztán kipattannak a Gombszemek és teljes erőbedobással következik a folytatás…….
